Beszédfejlődés: Az anyanyelv-elsajátítás kezdetei

Anyanyelvünk elsajátításával olyan eszközt veszünk birtokba, amely az élővilágban egyedülálló, és amely alapvető szerepet játszik az ismeretszerzésünkben és a társas együttműködésünkben. Befolyásolja az iskolai pályafutásunkat, a társadalmi beilleszkedésünket, az életminőségünket. Az elsajátítás menete és sikeressége attól függ, hogy milyen egyéni tulajdonságaink vannak, és hogy milyen beszélőkörnyezet vesz körül bennünket.

Azoknak a gyerekeknek van könnyebb dolguk,

• akik hatékonyan integrálják a különböző érzékszerveikkel felfogott ingereket,
• akiknek rendben zajlik a mozgásfejlődése,
• akiknek nem okoz gondot annak felfedezése, hogy a körülöttük lévő tárgyak kategóriákba rendezhetők,
• akik fel tudják mérni mások ki nem mondott gondolatait és szándékait is,
• akik szívesen utánoznak másokat,
• akik képesek tartós szándékos figyelemre és
• akik memóriája is jól működik.

Sokféle tényező befolyásolja tehát a nyelvelsajátítás folyamatát, és ebből az következik, hogy mi, felnőttek, gondozók is sokféleképpen támogathatjuk benne a gyerekeket.

A legfontosabb feladatunk az, hogy elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű nyelvi ingert biztosítsunk a fejlődő rendszer számára. Ezt közvetlen módon úgy valósíthatjuk meg, ha a beszédmódunkat a gyermek aktuális fejlettségi szintjéhez igazítjuk: szemkontaktust tartva, lassabban, szünetekkel jól tagoltan, eltúlzott artikulációval és hanglejtéssel, magasabb hangfekvésben beszélve, egyszerűbb szókincset és mondatokat használva sajátos kommunikációs formát, úgynevezett „dajkanyelvet” alkalmazunk. Segítünk azzal is, ha a gyermek beszédében előforduló hibás megfogalmazásokat helyes formában, esetleg kicsit hosszabb mondatba foglaltan megismételjük.

Számos lehetőségünk van a nyelvelsajátítás közvetett támogatására is. Sokat tehetünk pusztán azzal, ha kielégítjük a gyerekek felfedezésre, tapasztalatszerzésre irányuló igényét, ha részt veszünk a tevékenységeikben, vagy mi magunk vonjuk be őket a sajátjainkba, ha beszélgetések keretében megosztjuk egymással az élményeinket, ha türelmesen válaszolunk a tengernyi kérdésre, ha mondókázunk és énekelünk (igen, hamisan is), ha együtt nézegetünk és olvasunk könyveket, és ha el tudjuk érni – természetesen nem egyszerű tiltással, hanem alternatív lehetőségek felkínálásával – azt, hogy gyermekeink a lehető legkevesebb időt töltsék számítógép, mobiltelefon vagy akár televízió előtt.

Ha a beszélőkörnyezeti támogatás és a gyermek saját képességei is megfelelőek, akkor a nyelvelsajátítás észrevétlenül, minden különösebb erőfeszítés nélkül tud lezajlani.

Dr. Bertalan Regina Frida nyelvész, logopédus-gyógypedagógus
Pécsi Tudományegyetem KPVK

Olvass tovább gyermeked beszédfejlődéséről:

Hallgassátok a Baba HANGoló dalokat kedvenc streaming szolgáltatótok felületén is!