Beszédfejlődés: Két- és hároméves kor

Két- és hároméves kor között tovább folytatódik az intenzív szókincsgyarapodás, és kezdetét veszi a nyelvtani fejlődés is. Ebben az időszakban gyakran előfordul, hogy a gyerekek pusztán egyszeri elhangzásuk alapján jegyeznek meg szavakat. Passzív szókincsük a legfontosabb főnevek és igék mellett ekkor már mellékneveket (nagy, forró), határozószókat (ide, vissza), névmásokat (enyém, neked), kötőszavakat (és, de) is tartalmaz. A növekvő terjedelmű szókészletüknek és a párhuzamosan egyre fejlettebbé váló memóriájuknak köszönhetően képessé válnak összetetteb utasítások végrehajtására (pl. „Tedd a babát az ágyra, az autót pedig a fiókba!”), és szívesen hallgatnak rövid meséket is, különösen olyanokat, amelyek a saját életük aznapi eseményeiről szólnak.

Egyre hosszabbakká válnak a közléseik, és megjelennek az első toldalékok is (tárgyrag: cicá-t, többesjel: cumi-k, helyrag: ágy-ba, birtokjel: anyá-é). A két és fél éves gyerekek aztán elkezdenek olyan toldalékhasználati hibákat véteni (pl. lót, szépebb, alszott), amelyek esetleg aggodalmat válthatnak ki a gondozóikból, pedig ezek valójában fontos fejlődési állomás, a nyelvtani kreativitás kezdetének a jelei, azt mutatják, hogy a gyerekek a korábban elemzetlen egészként kezelt toldalékos szóalakokat immár részekre bontják, és a részekből szabályok alapján próbálnak építkezni.

Az artikuláció még nem tiszta, és a szavak hangsorozatainak a felépítése sem tökéletes. Főként azoknak a hangoknak az ejtése okozhat nehézséget, amelyek megképzéséhez összetettebb nyelv- és ajakmozgásokra van szükség (sz, z, c, s, zs, cs, ty, gy, ny, ö, ü, l, r). Mindez azonban természetes jelenség, a helyes mederben haladó korai fejlődés velejárója, és nem is akadályozza meg a gyerekeket abban, hogy bátran használjanak a felnőttnyelvitől eltérő szóformákat (pl. penont „spenót”, anyaos „aranyos” vagy tejeaotó „teherautó”).

A nyelv- és beszédfejlődés mérföldkövei minden gyermek számára azonosak, az üteme azonban nagyon eltérő lehet. A nyelvelsajátítást korán megkezdő gyerekek fejlődése általában egyenletesen halad: hamar megjelennek az első szavaik, gyors ütemben bővül a szókincsük, jellemzően rövid, tömör, kijelentő mondatokkal társalognak, a nyelvet főként tárgyak és események megnevezésére használják. Vannak azonban olyan gyerekek is, akik beszédindulása – bár tipikus nyelvfejlődésűek ők is – akár két és fél éves korukig is várathat magára, ekkor viszont azonnal komplex mondatok formájában jelentkezik. Ezek a késői kezdő gyerekek a nyelvet elsősorban szociális funkcióban, érzelemkifejezésre, kapcsolatteremtésre és mások irányítására használják, gyakrabban fogalmaznak meg kérdéseket, kéréseket és felszólításokat. A három éves kor azért különösen fontos állomás, mert ekkorra várható a különböző nyelvelsajátítási stílusokban megjelenő korai egyenetlenségek rendeződése, az, hogy a későn kezdő gyerekek is behozzák a „lemaradásukat”. Nem véletlen, hogy a hazai logopédiai ellátás jogi szabályozása ebben az időpontban jelöli meg a gyerekek nyelvi fejlettségének első, országosan kötelező szűrését.

Körülbelül kétéves kortól a gyerekek egyre kedveltebb időtöltésévé válik a könyvnézegetés és a mesehallgatás. Ezzel kapcsolatban tévhit, hogy a mesélő könyvek pótolni tudják a szülői-nagyszülői mesemondást. Kommunikációs-nyelvhasználati szempontból a nyomába sem érhetnek.

Tippek:

• Fontos, hogy a meseolvasás olyan interaktív helyzet legyen, amelyben a beszélgetésnek is helye van. Válaszoljunk a gyermek mese kapcsán felmerülő kérdéseire, ügyeljünk arra, hogy legyen elég ideje a hallottak megértésére, és a véleményét is hallgassuk meg.
• Elégítsük ki a gyermek ismétlés iránti igényét: ha kéri, mondjuk el ugyanazt a mesét egy alkalommal akár többször is. Ezzel segíthetjük beszédfeldolgozó és emlékezeti képessége fejlődését is.
• Mesemondás közben úgy helyezkedjünk el, hogy a gyermek jól láthassa az artikulációnkat. Az akusztikus és a vizuális információk párhuzamos felvételének és összehangolásának lényeges szerepe van a beszédfeldolgozás fejlődésében.

Dr. Bertalan Regina Frida nyelvész, logopédus-gyógypedagógus
Pécsi Tudományegyetem KPVK

Olvass tovább gyermeked beszédfejlődéséről:

Hallgassátok a Baba HANGoló dalokat kedvenc streaming szolgáltatótok felületén is!