Beszédfejlődés: Kisóvodás kor

A három- és négyéves kor közötti időszakba lépő gyerekek már bőséges anyanyelvi ismerettárral rendelkeznek ahhoz, hogy megértsenek az aktuális szituációtól független közléseket (pl. Kivel jöttél ma oviba?) és végighallgassanak 8-10 perces, az életkoruknak megfelelő témájú meséket. Aktív szókincsük átlagosan 700-900 elemű. A teljes anyanyelvi hangkészlet helyes ejtése majd csak az óvodáskor vége felé lesz várható, a sz, z, c, s, zs, cs, j, l, r, esetleg a ty, gy, ny, valamint a k, g hangokat a négyéves gyerekek még nem mindig képezik tisztán.

A kisóvodássok rutinos beszélgetők, szívesen mesélnek, élményeiket, kérdéseiket és szándékaikat egyre hosszabb és egyre összetettebb mondatokban fogalmazzák meg. Ismerik és gyakran alkalmazzák is a társalgási normákat, köszönnek, búcsúznak, megszólítanak, kérnek. Érdekes és megkapó nyelvhasználati fejlemény, hogy a hároméves gyerekek kisebb csecsemőkhöz fordulva már dajkanyelvi regisztert használnak.

Artikulációs ügyességük korlátai elakadásokat és ismétléseket okozva határt szabhatnak beszédük gördülékenységének. Ezt az élettani nonfluenciának nevezett jelenséget – amennyiben legfeljebb néhány hónapig áll fenn – a beszédfejlődés átmeneti, természetes velejárójának tekintjük, de ahhoz, hogy ne váljon tartóssá és ne rögzüljön dadogásként, fontos a gyermek környezetének helyes reakciója (ne minősítsük vagy javítsuk ezeket a „hibákat”, ne is jelezzük, hogy észrevettük őket vagy esetleg zavarnak bennünket, koncentráljunk a közlések tartalmára, a formájukat pedig hagyjuk figyelmen kívül).

Az úgynevezett „Miért?” korszak megjelenése a tárgyak és a jelenségek közötti összefüggések felismerését és megfogalmazásának vágyát jelzi. A korábbi „Mi ez?” korszakhoz hasonlóan a gyerekek ekkor is szenvedélyesen, kérdések végeláthatatlan sorával bombázzák a környezetüket. A türelmesen válaszolgató gondozó nemcsak az ismereteik gyarapításához, de a nyelvfejlődésükhöz is nagyban hozzájárul.

Valamikor három- és négyéves koruk között válnak képessé a gyerekek arra, hogy szótagolva is el tudjanak mondani rövid mondókákat, kiszámolókat. Más bájos megnyilatkozások mellett (pl. „Azért Augmentin a neve, mert ha betegek vagyunk, az fáj, és benne van, hogy au.”) ez az első jele annak, hogy elindult a metanyelvi tudatosság fejlődése. Metanyelvi tudatosságunk teszi lehetővé többek között azt, hogy felismerjük a szótagokban és a beszédhangokban a nyelvünk építőköveit, hogy gondolkodni tudjunk róluk, és hogy tudatos műveleteket végezhessünk velük (például szótagokra vagy hangokra bonthassuk a szavainkat). Ez a képesség fontos szerepet fog betölteni később, az olvasás és az írás tanulásában.

Kisóvodás korukra a gyerekek igazi „anyanyelvi polgárokká” érnek, túl vannak a nyelvelsajátítás legintenzívebb, kezdeti szakaszán. A teljes folyamat azonban még nem zárul le ebben a korban, a kicsiknek még sok-sok társas együttlétben, beszélgetésben, mesélésben és közös játékban kell részesülniük ahhoz, hogy elérjék a nyelvismeret és a nyelvhasználat felnőttkori szintjét.

Tévhit, hogy a már mondatokban társalgó gyerekek nyelvelsajátítása lezárult, és a továbbiakban nemigen befolyásolják környezeti hatások.

Tippek:

• Továbbra is végezzünk közös, beszélgetésekkel kísért tevékenységeket, süssünk-főzzünk, fessünk, gyurmázzunk vagy akár homokozzunk együtt gyermekünkkel. Ha van rá lehetőségünk, fúrjunk-faragjunk, szereljünk, kertészkedjünk együtt, vagy egyszerűen csak figyeljük meg a környezetünket.
• Ne csak kérdezgessük a gyermeket arról, hogy mi minden történt vele az óvodában, de meséljük el neki mi magunk is – természetesen a számára „fogyasztható” témákkal és formában –, hogy hogyan telt a napunk, például ízlett-e az ebéd.
• Játsszunk egyszerű nyelvi játékokat, például szógyűjtést (Milyen madarakat, milyen színű autókat láttunk az óvódától hazáig vezető úton? Milyen alapanyagokból főznénk meg a világ legfinomabb levesét?). Ha ötlettelennek-tanácstalannak érezzük magunkat, keressünk a lakókörnyezetünkben dolgozó vagy online fórumon elérhető logopédust. Ő segíthet abban, hogy eligazodjunk a rendelkezésre álló számos nyelv- és beszédfejlesztő kiadvány, illetve honlap közötti válogatásban.

Dr. Bertalan Regina Frida nyelvész, logopédus-gyógypedagógus
Pécsi Tudományegyetem KPVK

Olvass tovább gyermeked beszédfejlődéséről:

Hallgassátok a Baba HANGoló dalokat kedvenc streaming szolgáltatótok felületén is!