Hogyan határozható meg a peteérés időpontja?

Cikkünkben a női ciklus változásait vesszük sorra annak érdekében, hogy átláthatóbb legyen ez az igen bonyolult és érzékeny folyamat.  A női-, vagy más néven menstruációs ciklus nagyon egyedi eltéréseket mutat, ám van egy-két kiindulási pont, amelyek segítségével megismerhetjük saját ciklusunk sajátosságait. Ezen szempontok megfigyelésével meghatározható a peteérés időpontja, de amennyiben egy egyszerűbb megoldást választanál, úgy használhatod a peteérési kalkulátorunkat is, ahol egy gombnyomás segítségével tájékozódhatsz arról, hogy valószínűleg mely napon várható a következő peteérés.

Egy kis biológia

Lássuk most, hogy mit takar pontosan a női-, vagy más néven menstruációs ciklus. A menstruációs ciklus átlagosan egy 28 napon átívelő folyamat, amely több szakaszra osztható. Fontos megjegyezni, hogy az egyedi eltérések miatt akár 21-35 napos is lehet ez az időszak, amely még mindenképpen átlagosnak mondható. A menstruációs ciklus első napja mindig a vérzés első napja, az utolsó pedig a következő vérzés első napja. Tehát vérzéstől vérzésig számítandó egy ciklus.

A női ciklus 4 szakaszra osztható:

1. Mentruációs szakasz - a megvastagodott méhnyálkahártya lelökődése zajlik, nagyjából 3-7 napig tart
2. Follikuláris szakasz - körülbelül 8-10 napon keresztül újraépül a méhnyálkahártya a méhfalon, közben a petefészkekben megkezdődik a peték érési folyamata, 
3. Ovuláció - a follikuláris szakasz csúcspontján a legérettebb pete fog kilökődni, ez az úgynevezett peteérés, vagy ovuláció
4. Luteális szakasz - a kilökődött pete a petevezetéken keresztül halad a méhtestbe, ahol megtermékenyülés esetén beágyazódik és kezdetét veszi a terhesség. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy a pete 24 óra múlva elhal és 8-10 nap elteltével, amikor a szervezet realizálja, hogy nem következett be terhesség, ismét  a menstruációs szakasz következik.

Pár szóban a hormonokról

A női ciklus bonyolult hormonális háttérrel rendelkezik. A ciklus elején az úgynevezett FSH hormon (tüszőserkentő hormon) hatására indul meg a peteérés a petefészkekben. Ez az ösztrogén hormon növekvő szintjét eredményezi, amelynek csúcspontján történik meg a legérettebb pete kilökődése, vagyis az ovuláció. A növekvő ösztrogén szint a szervezetben növekvő LH (luteinizáló hormon) szintet eredményez, amely szintén szerepet játszik az ovulációban. A petefészekben visszamaradt tüsző - amelyből a pete kilökődött - működése megváltozik és innentől kezdve a progeszteron nevű hormont kezdi el termelni. A visszamaradt tüszőt innentől kezdve sárgatestnek hívjuk. Terhesség esetén a sárgatest tovább folytatja a progeszteron termelést, ám ha ez nem következik be, úgy a sárgatest elsorvad, a progeszteron szint csökkenni kezd, amelynek eredményeként menstruáció következik be és a ciklus újraindul.

Testi változások a menstruációs ciklus során

A láthatatlan hormonális folyamatok hatással vannak a testünkre is. A menstruációs vérzés után a follikuláris szakaszban a következőket tapasztalhatod: bővebb hüvelyi folyás, a hüvelyben található mirigyek fokozott működése miatt; a méhnyaknyák állagának megváltozása (kocsonyás, nyúlós állagú lesz), illetve színét tekintve a méhnyaknyák az opálos tejfehér színtől fokozatosan egyre áttetszőbb, végül teljesen átlátszó lesz. A testi változások ezen figyelésére szolgáló technikát nevezzük Billing-módszernek. A ovuláció szakaszában, amely tulajdonképpen 1 napot ölel fel, az átlátszó, nyúlós állagú méhnyaknyákon kívül fokozott libidó is jelentkezhet, illetve a peteérést követően a testhőmérséklet fél fokkal megnő és egészen a következő menstruációig ez a testhőmérséklet állandósul. Ezt a technikát nevezzük hőmérőzésnek esetleg Hillebrant-, vagy Döring-féle módszernek. Mindhárom elnevezés ugyanazt a technikát takarja. A luteális fázisban a menstruációhoz közeledve jelentkezhet fokozott ingerlékenység, hangulatingadozás, mellek feszessége, amely fájdalmas is lehet, de akár puffadás, alhasi diszkomfort érzés, bőrproblémák, fokozott éhség, fejfájás is. Ez utóbbi tünetcsoportot premenstruációs szindrómának is szokás nevezni.

Testünk jeleinek megfigyelése segítséget jelenthet abban, hogy követni tudjuk szervezetünk működését, és felismerjük, hogy a menstruációs ciklus mely szakaszában tartunk. Ez tulajdonképpen a “termékenység tudatosság”, amely segítségére lehet azoknak, akik kisbabát terveznek, de azoknak is, akik egyelőre még nem gondolkoznak családalapításon. Mindenképpen hasznos tehát megismerni és feljegyezni a jellegzetes jeleket. Testünk változásainak általában 3 hónapon keresztüli feljegyzése már elegendő lehet ahhoz, hogy meghatározzuk a peteérés valószínűsíthető idejét. A tisztán számoláson alapuló módszert nevezzük naptármódszernek, amelyhez csupán a ciklus hosszát és az utolsó menstruáció első napját kell ismerni. Peteérési kalkulátorunk ennek a követéséhez tud segítséget nyújtani.

Segítségedre lehetnek még az ovulációs tesztek is, amelyek könnyen elérhetőek patikákban, drogériákban és igen egyszerű a használatuk is. Kis mennyiségű vizeletmintából, az LH hormon szintjének mérésével segít választ adni arra a kérdésre, hogy zajlik-e éppen peteérés a szervezetedben, azaz ovulálsz-e.

Fontos megjegyezni azonban, hogy ezek a módszerek mindenképpen hozzávetőleges választ tudnak adni, hiszen a környezeti hatások, az életmód és testünk egyedi sajátosságai is hónapról-hónapra megváltoztathatják a hormonok működését és ezáltal a peteérés időpontját. A peteérés és a menstruációs ciklus folyamatosan változó, ezért érdemes figyelemmel követni. Emiatt ezeket a módszereket a termékenység meghatározásának kiegészítéseként érdemes használni, semmiképp sem elegendő önmagában ezekre a módszerekre hagyatkozni.

Tested működésének megfigyelése nemcsak abban segít tájékozódni, hogy mikor van peteérés a szervezetedben, hanem a testtudatod is fejlődik általa. Azáltal, hogy megismered a tested sajátosságait nő az önbizalmad, magabiztosságod és ezáltal a közérzeted is javul.