Szoptatási nehézségek pszichológus szemmel

Az anyatejes szoptatás az egyik legtermészetesebb dolog a világon. Egy evolúciós alapon, évezredeken átívelő táplálási folyamatról beszélünk, ráadásul tudjuk, hogy az anyatej a baba ideális tápláléka, mely a megfelelő mennyiségben és összetételben tartalmazza a szükséges tápanyagokat, valamint megvan az a csodálatos tulajdonsága is, hogy összetétele mindig a baba életkorához és aktuális igényeihez igazodik. S talán pont amiatt, hogy egy evidenciáról beszélünk, általában kevés szó esik a baba születése utáni időszakban azokról a lelki folyamatokról, amelyek sok esetben megnehezítik ezt a végtelenül természetes kapcsolódást a baba és a mama között.

Fontos, hogy felkészültnek, komfortosnak érezd magad a szoptatással kapcsolatban, így a weboldalunkon található sok-sok gyakorlati tippet rejtő tartalom és az ingyenesen letölthető Szoptatási Kisokos kiadványunk mellett ebben a cikkünkben az Anyahangoló pszichológus szakértői segítenek megválaszolni és feldolgozni olyan, a szoptatás témakörében felmerülő kérdéseket, amelyekről ritkán, vagy nem kellő érzékenységgel beszélünk a mindennapokban.

Előfordulhat, hogy a tej csak nem akar megindulni, a fájdalom később sem múlik, esetleg csomósodik vagy begyullad a mell, ami miatt az anyák ostorozni és igazán kellemetlenül kezdik érezni magukat, amiért nekik ez ilyen nehezen megy. Sőt, még akkor is bizonytalanok lehetnek az anyukák, ha látszólag minden rendben van, hiszen a szoptatás témájában (is) rengeteg egymásnak ellentmondó információ kering: “Fejjél, hogy legyen (több) tejed!”, “Ne fejjél, hiszen a kereslet-kínálat így fog beállni!”, “Szoptass igény szerint!”, “Szoptass 3 óránként!”, “Keress új pózt!”, “Ha túl sok a tej, vigyázz, nehogy fájjon a baba hasa!”, és még folytathatnánk a sort.

Ráadásul ekkor még nem beszéltünk azokról a félmondatokról, amik esetleg akár tudattalanul, akár teljesen tudatosan a fejünkben zengnek, hogy „bizony, te sem tudtál rendesen szopizni”, és így a transzgenerációs minták sora tovább folytatódik, hiszen úgy látszik a „mi családunkban bizony ez nem megy”.

A teljesen összezavarodott anyuka pedig megkapja, hogy „ne stresszelj rá”. Igen. Lehet, hogy nem stresszelt volna rajta, de manapság a szoptatás kérdését - aminél kevés intimebb téma létezik – mindenféle diszkréció nélkül kezelik, és az őszinte érdeklődés vagy a legjobb szándék ellenére is, össze tudják zavarni, és komolyan meg tudják bántani az édesanyákat azzal, hogy a szoptatás sikerességét a jó anyaság mércéjeként tekintik.

Ezzel nem könnyítik meg az egyébként is sokszor nehéz folyamatot, amivel kapcsolatban fontos azt látni, hogy sok anyuka küzd hasonló érzésekkel, amelyek teljesen normálisak. Sokat segíthet ilyenkor egy laktációs tanácsadó felkeresése, illetve a helyzet átbeszélése hozzád közeli emberekkel, akikkel stratégiát tudtok kidolgozni a nehézségek kezelésére.

Emellett szeretnénk picit mi is megnyugtatni néhány praktikus tippel, melyek segíthetnek csökkenteni a kezdeti stresszt és további kevésbé közismert ténnyel, mely szintén hozhat megkönnyebbülést a szoptatási nehézségek során.

• Sétálj egyet! Ez az egyik legkönnyebben megvalósítható relaxációs forrás, hiszen ha máshogy nem megoldható, magaddal viheted babádat is hordozóban vagy babakocsiban. A lényeg, hogy figyelj a testedre, ahogy mozognak a végtagjaid, koncentrálj a légzésedre! Élj a testedben, ez a figyelem lenyugtat és felfrissít!
• Végy egy frissítő zuhanyt vagy fürdőt! Egy picit nehezebb, mint a séta, mert itt már be kell vonni apát vagy más segítséget, de negyed órára biztosan megengedheted magadnak ezt a feltöltődést. Itt is koncentrálj a testedre, ahogy a víz éri, figyelj, mit érzel a meleg vagy hűvösebb víz hatására! Add át magad a kellemes testérzeteknek! Ráadásul ilyenkor alkalmad van arra is, hogy masszírozd a melleidet, ami a szoptatásban is segíthet. A laktációs tanácsadó ebben is tud segíteni.
• Énekelj és táncolj! Ezt is megteheted babáddal a kezedben, hiszen ezzel is mélyíted a kötődést, őt nyugtatja a hangod, a ringatás, a ritmus biztonságot ad neki, te pedig kiengedheted magadból a felgyűlt feszültséget.
• Beszélgess! Mesélj magadról, a nehézségekről párodnak, anyukádnak, barátnődnek, valakinek, aki figyel rád közben és erősít, támogat! Merd megkérni őt, hogy ne ítélkezzen, véleményezzen, csak hallgasson meg téged és legyen melletted!
• Jógázz, relaxálj! Ha szerencsés vagy, meg tudod ezt tenni, míg babád alszik, ha nem, akkor kérj segítséget, hogy valaki vigyázzon rá, amíg feltöltődsz! A stressz kezelésének hatékony módja, ha a tested felől közelítve ellazítod azt, és ez szép lassan magával hozza a lelki ellazulást is. Különféle célzott módszerek is léteznek erre, ilyen például az autogén tréning. Ha teheted, sajátítsd el szakember segítségével valamelyik módszert, és add meg magadnak a napi ellazulást!
• Fordulj laktációs tanácsadóhoz és/vagy pszichológushoz! Bátran kérj segítséget szakembertől! Ha a fenti tippek már nem segítenek, akkor merj lépni, hisz a megfelelő tudás és a lelked gondozása könnyebben felszámolhatja a szoptatást megnehezítő stresszes állapotot.

Az anyatej egy csoda, védi babád kis szervezetét, biztosítja, hogy jóllakottan és elégedetten pihenjen rajtad. Gondolkodtál már azon, hogy ezt te éred el, mint az ő édesanyja, és nem, mint egy szoptatni képes nő? Biztosan tudod, hogy mennyire fontos a szoptatás, de vajon azt is tudod, hogy ez nem csak a táplálásról szól? A kötődés éppen ennyivel több, mint a szoptatás. Nem szabja meg neked azt a feltételt, hogy csak akkor valósulhat meg, ha a melledből táplálod a kisbabádat. A kötődéshez jelen kell lenned, biztonságos hátteret és egyre több teret kell adnod gyermekednek, amiben felfedezheti a világot. Azt, hogy mennyi időre távolodik majd el tőled és milyen messzire, közösen fogjátok szabályozni. Eleinte a világ csak te vagy neki, és a biztonság számára a közelséged, ölelésed, ringatásod és az, hogy megeteted őt, amikor éhes. Ettől lesz számára a környezete kiszámítható és biztonságos, ami ahhoz is hozzásegít majd benneteket, hogy megtörténjen az a természetes leválás rólad, azaz a „világáról”, ami elindítja őt a felfedezés útján. A kötődés során együtt élhetitek meg a kezdeti összeolvadást és az egészséges eltávolodás-visszatalálás izgalmas „játékát”, miközben kisbabád egy igazi önálló személyiséggé érik. 

A kötődésben pedig az a legfantasztikusabb, hogy mindezt akkor is képes vagy megadni kisbabádnak, ha valami miatt nem tudsz szoptatni, és más módon táplálod őt. A táplálás során kielégíted a szükségleteit, érinted, a testetekkel kommunikáltok, ami a korai időszakban az egyetlen megnyugtató „nyelv” kisbabád számára, megalapozza a megfelelő érzelemszabályozást és általa megteremted a biztonságos hátteret. Ha nem úgy sikerül a szoptatás, ahogy elképzelted vagy nehézségeid vannak vele kapcsolatban, akkor gondolj arra, hogy még számos mód létezik, amivel a kötődést erősítheted: öleld, simogasd, ringasd babádat és bármilyen módon tudod őt táplálni a kis lelke örökre hálás lesz neked a biztonságért, amit megadtál neki.

Nagyon fontos, hogy ha teheted, mesélj erről a párodnak, mondd el neki, hogy nem akarsz kevésbé vágyni rá, csak a tested most másképp működik. Kérj tőle egy kis türelmet, támogatást és megértést! Hidd el, még ha nem is mondja, neki is megkönnyebbülés lesz, ha beszéltek erről, mert nagyon valószínű, hogy éppen olyan kétségbeesett, tanácstalan és tehetetlen, mint amennyire te vagy a témával kapcsolatban. A kulcs ebben a helyzetben (is) a kommunikáció, ami segíthet visszahozni az elveszett intimitást vagy éppen megelőzhetővé tenni az eltávolodást. "Az intimitás egy olyan pozitív érzelmi kötelék, mely magába foglalja a megértést, az elfogadást és a támogatást." Ezen érdemes dolgozni, és sokkal könnyebb lesz visszatalálni a meghitt együttlétekhez is.

Az intimitás valójában nem vész el, csak a babádnak tudsz ebből most többet adni. Rá kell hangolódnod, szoptatnod, az első időkben teljesen eggyé váltok, hogy képes legyél jól reagálni minden rezdülésére. Ez egy csodálatos és egész embert kívánó feladat, miközben a szíved egy kis zugában ott őrzöd a párod, aki türelmesen várja, hogy a kis duótok nyisson az ő világa felé is. Beszélgessetek erről is, sokat!

A testedhez való viszony része az is, hogyan hat rád melleid megváltozott állapota vagy a tény, hogy nehezen szabadulsz meg a plusz kilóktól. Nehéz téma, szeretjük elkerülni, de az igazság az, hogy sokszor ez is befolyásolja a párkapcsolat minőségét. Erről is beszélgessetek pároddal, teljesen őszintén! Így tudni fogod, hogy mi zavar téged igazán, mi az, amin tudsz és akarsz is dolgozni, és hol van a pont, ahol el kell fogadnod azt, amilyen lettél. Ebben kérhetsz segítséget, ha egyedül nehéz. Bátran fordulj szakemberhez, és ha te elfogadóbban és magabiztosabban viszonyulsz a testedhez, akkor párodnak is könnyebb lesz majd.

Jellemzően azonban – a nagy igyekezetük mellett, hogy minél több részt vállalhassanak –, sokan közülük kicsit „mellékszereplőnek” érzik magukat, hiszen az anya-baba kapcsolat egy olyan különleges kötelék, hogy sok apuka érzi magát mellőzöttnek, már-már feleslegesnek. Ez már az apás szülések alatt is gyakori érzés, majd ez folytatódik otthon is, aminek legszembetűnőbb megnyilvánulása, hogy a babát csak az anyuka tudja szoptatni. Tipikusan olyan helyzet ez, amely visszavonulásra tudja sarkallni az egyébként nagyon igyekvő új apukákat is, például egy-egy sikertelen baba megnyugtatási kísérlet után. Erről szintén érdemes beszélgetnetek, hiszen egy mindenkinek új, ismeretlen helyzettel találkoztok, amit érdemes már a legelejétől nyílt, őszinte kommunikációval együtt formálni, alakítani.

Mindent összevetve, a szoptatás egy komplex érzelmi-fizikai utazás, ami minden örömével együtt sokaknak egy komoly lelki hullámvasút, ezért fontos, hogy szoptató édesanya társunkkal, rokonunkkal, barátnőnkkel, ismerősünkkel empatikusak és türelmesek legyünk. Édesanyaként pedig próbáld meg szem előtt tartani, hogy ahogyan minden kisbaba más, a szoptatás hatékonyságára sincs egyöntetű recept, ez egy olyan tapasztalás, amit kisbabáddal együtt élsz meg, alakítod és ha nehézséget tapasztalsz, ne félj segítséget kérni, hiszen nem vagy egyedül. 

Ha szeretnél többet megtudni az Anyahangoló munkásságáról, fedezd fel blog, Facebook és Instagram oldalaikat is!

Felhasznált irodalom:

• Cole, M. & Cole, S. R. (2006). Fejlődéslélektan. Budapest, Osiris Kiadó
• Winnicott, D. W. (2000). Kisgyermek, család, külvilág. Budapest, Animula Kiadó.
• Smith, E. R., Mackie, D. M. & Claypool, H. M. (2016). Szociálpszichológia. Budapest, Eötvös Kiadó.
• Csabina-Etényi Zs. (2019). Az apaság történeti vetületben. Varga K., Andrek, A és Molnár J. E. (Szerk.). A szülés és születés minősége a perinatális tudományok megközelítésében (187- 198. old.). Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.