A rostbevitel szerepe a várandósság alatt

A kismama számára fontos, hogy a babavárás időszaka boldogan, az egészséget megőrizve teljen. A várandósság alatt számos testi és lelki változáson mennek keresztül a kismamák. A komplex hormonális változás, a gyermek világrahozatalára-, majd szoptatásra való felkészülés gyakorlatilag az összes szervrendszer működését érinti. Az emésztésre, a keringésre, de még a csontrendszerre és az anyagcserére is hatással van. 

Székrekedés terhesség alatt - hogyan és mivel előzhető meg?

A várandósság alatti székrekedés egyik oka a fent említett hormonális változás, ami hatással van a kismama emésztőrendszerére is. Ennek hatására a bélrendszerben jelen lévő simaizmok is ellazulnak, melyek hozzájárulnak a renyhébb bélműködéshez, székrekedéshez. A hormonális hatásokon túl a növekvő méh direkt nyomást is gyakorolhat a belekre, végbélre, mely tovább súlyosbíthatja a székrekedéses panaszokat.

Hatékony megelőzés lehet, ha ebben az időszakban fokozott figyelmet fordítunk a megfelelő folyadék- és élelmi rost bevitelre, illetve a rendszeres testmozgásra (séta; amennyiben orvosod engedélyezi könnyű kismama torna, úszás).

Az élelmi rostok emésztésre kifejtett jótékony hatása jól ismert, azonban ezen túl szerepet játszanak a szív- érrendszeri megbetegedések, a 2-es típusú cukorbetegség vagy a daganatos betegségek kialakulásának kockázatának csökkentésében is. A várandósság alatt kiemelt szerephez jut a székrekedéses panaszok enyhítése. Továbbá egy nemrégiben végzett kutatás szerint a táplálkozásnak, a megfelelő rostbevitelnek szerepe lehet a magas vérnyomással, fehérjevizeléssel járó terhességi mérgezés (más néven toxémia, preeclampsia) kialakulásának, illetve a várandósság alatt kialakuló cukorbetegség megelőzésében is. 

Az élelmi rostok olyan összetett szénhidrátok, melyek kis mértékben emészthetőek. Két nagy csoportra oszthatjuk, a vízben nem oldódó és a vízben oldódó rostokra. A vízben nem oldódó rostok, mint például cellulóz, szója-poliszaccharid, egyes keményítők nem erjednek meg a bélrendszerben, csupán áthaladnak az emésztőrendszerünkön anélkül, hogy a szerkezetük változna. A gyomorban és a bélcsatornában helyet foglalnak el, ami fokozza a telítettségérzetet, csökkentik az étvágyat, növelik a bélsár tömegét, ezáltal jótékonyan hatnak a bélműködésre. 
A vízben oldódó rostok, mint például a pektin, az útifű maghéja vagy a guargumi, vízzel érintkezve vízmegkötő, gélképző tulajdonsággal rendelkeznek –szemben a vízben nem oldódó rostokkal nem dörzsölik áthaladáskor a bélfalat¬¬¬-, a víz mellett egyéb vitaminokat, tápanyagokat, például cukrot (glukózt) is megkötnek, mellyel lassítják, egyenletesebbé teszik azok felszívódását, segítik az emésztést. 
A vízben nem oldódó és vízben oldódó rostok a bélsár tömegének növelésével, annak magasabb víztartalmával jelentősen hozzájárul a székrekedés megelőzéséhez. 

Várandósság alatt napi 25-30 gramm rost bevitele javasolt, melyekhez gabonafélékből, száraz hüvelyesekből (például bab, lencse), olajos- és egyéb magvakból (például dió, mogyoró, napraforgó, len, szezám), barnarizsből, zöldségekből, gyümölcsökből juthatunk.  
A főzelékfélékből és a gyümölcsökből a pektin, a gabonafélékből a béta-glukán, a cellulóz és a lignin nyerhető ki. A guargumi a guarbabból nyerhető ki, mint növényi eredetű élelmi rost.

A fentiekből is kitűnik, hogy a táplálkozásoddal milyen sokrétűen tudsz tenni a várandóság időszakában is saját egészségéért!

[Dr. Dezsőfi Antal gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Semmelweis Egyetem I.sz. Gyermekgyógyászati Klinika Gasztroenterológiai és Hepatológiai Osztály vezetőjének írása]