Anyák és az éjszakai műszak
Anyának lenni azt jelenti, hogy készenlétben kell állnod a nap 24 órájában, minden pillanatban, tettre készen, még éjszaka is.
Anyának lenni azt jelenti, hogy készenlétben kell állnod a nap 24 órájában, minden pillanatban, tettre készen, még éjszaka is. Azokon az éjszakákon is, amikor egész nap alig várod, hogy a fejed a puha párnára hulljon, és végre pihenhess, mert aznap minden különösen nehéz volt. Kisbabád folyamatosan sírt, bármivel is próbálkoztál, lerobbant az autó, eláztatok az esőben, és a vacsora is túl későn lett kész. Aztán végre lepihentél… Majd babád fél óra múlva felébresztett… Ki tudja már miért? Mert éhes volt, fázott, melege volt, fájt a pocija, kiesett a cumija, félt a sötétben. Talán már azt is észrevetted, hogy ahogy nő, egyre kreatívabb módokon jelzi, hogy szeretné, ha felkelnél, és segítenél neki megoldani éppen aktuális problémáját. Te pedig minden alkalommal rendelkezésre állsz, és már kezdődhet is az éjszakai műszak. Ilyenkor azokban a rövid szakaszokban próbálsz regenerálódni, amit aznap babád éppen megengedett neked.
Az újszülöttek esetében a gyakori éjszakai ébredések teljesen normálisak, mert pici gyomruk csak kevés táplálékot tud befogadni, és nem képesek arra, hogy egész éjszaka zavartalanul aludjanak, hiszen az éhség felébreszti őket. Az, hogy ezzel tisztában vagy, természetesen nem jelenti azt, hogy örömmel ébredsz éjszakánként, és nem adhatsz hangot annak, hogy kimerültnek érzed magad, és hogy nehezedre esik felkelni. Ez az érzés éppen olyan normális és természetes, mint az, a tény, hogy babád a pici gyomra miatt hamarabb éhezik meg. A babák alvásritmusa folyamatosan változik, és csak körülbelül 4-6 éves korukra alakul ki a felnőttekével megegyező ritmusuk, amikor már nem alszanak nappal, és nem kelnek éjszaka. Ebben az évekig tartó folyamatban ott vagy minden pillanatban gyermeked mellett, ha kell minden éjszaka, akár éjszakánként többször is.
Nézzük meg a Te oldaladról is az éjszakai ébredések hatásait. A kialvatlanság rendkívüli módon leterheli a szervezeted, mind fizikálisan, mind lelkileg, ezért egy pillanatra sem kell rosszul érezned magad attól, hogy megterhelőnek érzed, amikor már ötödik alkalommal ébred kisbabád sírva ugyanazon az éjszakán. Egyre több tudományos vizsgálat támasztja alá ugyanis, hogy az alvásnak kulcsszerepe van a fizikai és mentális egészség kialakulásában, fenntartásában, mivel az immunrendszer megfelelő működéséhez éjszaka fontos változások zajlanak a szervezetedben. Az alvás köztudottan két fázisra osztható, a REM és a nem REM fázisokra. Sok vizsgálat azt mutatja, hogy a nem REM fázis utolsó szakaszában a szervezetben helyreállító folyamatok zajlanak, ezért ez egy nagyon fontos szakasza az alvásnak. Sajnos azonban anyaként tapasztalhatod, hogy a gyakori éjszakai ébredések miatt nem csak az alvásod mennyiségével, hanem minőségével is lehetnek gondok, és így még ha összességében picit többet is alszol, akkor sem sikerül éjszaka feltöltődnöd, és kipihenned magadat.
Az alvás javítja az életminőséget, éppen ezért semmiképp ne ostorozd magad, ha azt érzed, hogy Te csak tovább szeretnél aludni, amikor babád sírására ébredsz. Ilyenkor a szervezeted érzi, hogy nem aludtál eleget, valamint a biológiai órád szerint sincs még itt az idő arra, hogy ébredj, ezzel pedig nagyon nehéz megküzdeni, még akkor is, ha megvan benned a szándék az ébredésre. Azt ugyanis bizonyára Te is tapasztalod, hogy a kialvatlanság miatti feszültség még tovább rontja az alvásod minőségét, hiszen egy nyugtalan, túlterhelt állapotban nem könnyű elaludni. Ha pedig nem tudsz aludni abban a kevéske időben, ami megadatott, akkor még feszültebb leszel, és ez a kialvatlanság – feszültség páros így gerjeszti egymást egyre jobban. Ezt hívjuk autoindukciós körnek. Ilyenkor a külső stressz, például babád sírása, vagy belső stressz, például a lelkiismeretfurdalásod, hatására létrejövő nyugtalanság, feszültség beszűkülést okoz. A beszűkültség szorongást vált ki, ami tovább fokozza a nyugtalanságot. Ez történik akkor, amikor sorozatosan nem tudod magad éjszaka kipihenni kisbabád sűrű ébredései miatt. Ilyenkor bizonyára többször hallod azt a tanácsot, hogy Te is aludj, amikor a babád alszik, mert talán ez az egyetlen esélyed arra, hogy pihenj. Babád alvási idejében azonban nagy a kísértés, hogy számos más olyan dologgal foglalkozz, amire szintén nincs máskor esélyed, például tornázz, zuhanyozz, főzz vagy elolvass egy jó cikket. Ezek mind nagyon fontosak, hiszen töltekezni tudsz belőlük, viszont azokban az esetekben, amikor már a kialvatlanság - feszültség páros ördögi körébe lépsz, mérlegelned kell, és időnként be kell áldoznod az egyéb tevékenységeket az alvásért cserébe.
Előfordulhat azonban, hogy már a nappali alvások sem tudnak javítani a helyzeten, és ebből a túlfeszült állapotból pánik vagy depresszió is kialakulhat súlyosabb esetekben, ami pedig további betegségek kialakulásához is vezethet. Ilyen esetekben mindenképp érdemes foglalkoznod a kérdéssel komolyabban is. Vannak olyan módszerek, amik igazoltan javítani tudnak az alvásod minőségén, és ezekkel érdemes is próbálkoznod. Ezen a ponton nagyon jól be lehet avatkozni például az autogén tréning módszerrel, amely egy könnyen elsajátítható relaxációs módszer. Az benne a legjobb, hogy miután megtanultad a módszert, nem kell hozzá semmi és senki, csak Te magad.
Néhány szerencsés anyuka kivételével, legtöbbeteknek rengeteget kell küzdeni a kialvatlansággal, kimerültséggel, amikor anyává válik. Nem biztos, hogy fel tudtál készülni arra a változásra, amit a sűrű éjszakai ébredések mérnek a szervezetedre. Ez az állapot fizikailag és lelkileg is nagyon megviselhet, amivel érdemes foglalkoznod. Sokat segíthet, ha nem ostorozod magad, amiért nehézséget okoznak az ébredések, és az is, ha ki tudod magadból adni az ezzel kapcsolatos feszültséget valamilyen módon, esetleg segítséget is kérve. Ez egy komoly és fontos téma, szinte minden anyuka állandó problémája. Ne legyen bűntudatod, mert aludni szeretnél! Így működik az emberi szervezet, nem kell miatta bocsánatot kérned.
Felhasznált irodalom: Dénes, I. (2019). Békés éjszakák, vidám nappalok.
Bowden, A., Lorenc, A., & Robinson, N. (2012). Autogenic training as a behavioural approach to insomnia: A prospective cohort study. Primary health care research & development, 13(2), 175-185.
Koronkai, B. (1995): Az autogén tréning helye a pszichoterápiák között. Tanítások tanítója I. kötet 146-151. Budapest: Animula.
Ha szeretnél többet megtudni az Anyahangoló munkásságáról, fedezd fel blog, Facebook és Instagram oldalaikat is!
Kapcsolódó cikkek