A szülés utáni "arany óra"
A szülés utáni első pár óra valóban "arany óra" a baba és az anya számára is, hiszen ezekben az első pillanatokban érezheti először a kisbaba édesanyja megnyugtató közelségét.
Az arany óra fontos a szerepe az anya-baba kapcsolatban
Az „arany óra” a gyermek és az édesanya számára is különösen fontos. Az első találkozás során tovább erősödik a már az anyaméhben fejlődő gyermek és édesanyja közötti, semmihez sem hasonlítható, különleges kapcsolat. Tudta-e például azt, hogy szülés közben az anya és a gyermek testében is olyan hormonok szabadulnak fel, amelyek éberré teszik mindkettőjüket, így segítve az egymásra hangolódást, a kötődést? Ekkor érintkezik először a baba és mama bőre egymással, valamint a születéssel járó stressz után a kicsi a kilenc hónapon át hallott anyai szívdobogás megnyugtató hangjait hallva pihenhet édesanyja mellkasán.
Ösztönösen kúszik az anya melléhez a baba
Az anyával töltött zavartalan órákban történik meg az emlő feltérképezésnek is nevezett természetes folyamat, amelyet az 1980-as években svéd kutatók figyeltek meg először. Rájöttek, hogy az újszülöttnek nincs szüksége arra, hogy mellre helyezzék, hiszen született ösztönei segítenek neki a mellbimbó megtalálásában. Ha hagyják őt az édesanyja hasán, ösztönösen „elindul” a mellek felé. A tájékozódásban egyébként a kicsit az ízlelése és szaglása is segíti, hiszen a bimbóudvaron lévő mirigyek illata hasonlít a magzatvízéhez. Noha a baba ekkor még csak kis távolságra lát el, a céltáblaként szolgáló mellbimbó és az azt körülvevő udvar sötét árnyalata segíti őt a feltérképezésben.
Mi történik az aranyórában?
Az „arany óra” azzal kezdődik, hogy az újszülöttet betakarva a mama hasára helyezik. A születésekor síró csecsemő ekkor megnyugszik, az anya testéhez simulva pihen, majd néhány perc múlva mozgolódni kezd: finoman jár a lába, emelgetni kezdi a fejét, nyitogatja a szemét. Ezt egy újabb rövid pihenő követi, majd ismét egyre aktívabb lesz. Az öklét szopogatja, öltögeti a nyelvét, nézi az édesanyját, és egyre határozottabbá, célirányosabbá válik a mozgása. Általában a születést követő egy órán belül már képes arra, hogy elérje az anyja mellét, amit masszírozni és nyalogatni, majd szopni kezd. Ezek az ingerek serkentik az anya oxytocin termelését így elősegítve a tejáramlást. A különleges találkozás végén általában a baba – és nem ritkán az anya is – elalszik.
Tipp:
A szülés előtt álló kismamák bátran tájékozódjanak a szülés helyszínéül kiválasztott kórházban arról, hogy van-e lehetőségük az arany órára. Fontos leszögezni: téves azt gondolni, hogy azoknak a kismamáknak, akiknek nincs lehetőségük az arany órára, nem lehet meghitt, harmonikus a kapcsolata a gyermekével!
Hallottad-e?
- Az újszülött első szopásának egyes szakemberek szerint óriási a jelentősége a szopási technika kialakulásában; úgy vallják ugyanis, hogyha a baba az anya mellkasán kúszva, egyedül jut el a mellbimbóig, nagyobb eséllyel fog „helyesen” szopni. Ennek köszönhetően pedig elkerülhető a fájdalmas szoptatás.
- A baba-mama bőrkontaktusnak köszönhetően az újszülöttek jobban tudják szabályozni a hőmérsékletüket és a légzésüket, sőt, a bőr bőrrel való érintkezése az alacsony vércukorszint kockázatát is csökkentheti, amelyet a szoptatással hoznak összefüggésbe.
- A születés során a kicsik édesanyjuk testével találkozva ismerik meg a jó és a rossz baktériumokat, amelyek felkészítik a szervezetüket a védekezésre. A bőrrel való érintkezés és az "arany óra", illetve a korai szoptatás még azoknak a babáknak is segíthet immunrendszerük erősödésében, akik születésük során nem találkozhattak az anyjuk szülőcsatornájában lévő baktériumokkal, mert például teljesen steril körülmények között, császármetszéssel jöttek világra.
Kapcsolódó cikkek